Nate Wooley - The Complete Syllables Music

No Wave [Tilos Rádió podcast]

nate wooley - complete syllables music (2017, 4xcd, pleasure of the text records – pottr1307)

0:00:00 no wave hírek

some fine legacy kiadónál jelent meg arnold dreyblatt "music from the resting state” című lemeze. bár az "orchestra of excited strings" című lemeze után az alternatív hangolások úttörő, energikus megoldásáért széles körben ismertté vált, dreyblatt többi művészi munkássága az elmúlt negyven évben kevesebb figyelmet kapott a kísérleti zenei körökben. a most megjelent lemez dreyblatt a neuer berliner kunstvereinban 2019-ben kiállított "the resting state” című nagyszabású installációs munkájából származik, ahol hangot, videót, fényt és szöveget ötvözött, hogy a címadó „nyugalmi állapotot” és a vele kapcsolatos neuropszichológiai kutatások történetét vizsgálja. ezt a fogalmat a neurológiai kutatásokban egy olyan állapot megnevezésére használják, amikor az agy „alapértelmezett üzemmódú hálózata” különösen aktív, és amely elsősorban akkor fordul elő, amikor nincsenek konkrét feladatok, és amelyet úgy vizsgálnak, hogy a résztvevőket ingerszegény környezetbe helyezik, és megkérdezik őket mire gondolnak (vagy ennek más mérőeszközeivel, például szabad asszociációval, szóbeli felszólításokkal).

a kognitív tudósok két váltakozó állapotot különböztetnek meg ebben a nyugalmi állapotban: az egyikben az emlékezés és a jövőre vonatkozó gondolatok dominálnak, a másikban pedig a környezetünkre figyelünk (és néha unatkozunk vagy nyugtalankodunk). úgy gondolják, hogy ezek az állapotok nagyjából 60 másodpercenként váltakoznak. ez a minta adta az időbeli keretet dreyblatt kiállításának, amely a nyugalmi állapotról szóló tudományos tanulmányokból kölcsönzött egy 800 Hz-es hangjelzést, amelyet a résztvevők kérdezésének ösztönzésére használtak. az 57 és 63 másodperc közötti véletlenszerű időközönként hallható hangjelzés a kiállítótérben a világosság és a sötétség váltakozását jelezte. a tudományos tanulmányokból származó női hang által felolvasott forgatókönyv kíséretében az installáció hangkomponense egy finom elektronikai kompozíció volt, amely itt szöveg nélkül hallható.
a berlini akademie der künste neves kísérleti zenei stúdiójában, az évek óta vele dolgozó, konrad sprengerrel közösen, elkészített "music from the resting state" alapvetően finoman hangolt szinuszhangokból áll, amelyek enyhén átfedik egymást. e hosszú hangok mellett lassan lüktető basszusfrekvenciák és a dreyblatt első, kifejezetten erre a célra épített hangszeréből, a „miniatűr hercegnőzongorából” származó hangolt rezonancia időnkénti búgása hallható. bár a zene harmonikus ritmusában, sűrűségében és általános hatásában következetes, pontos ismétlődés nélkül, látszólag statikus, mégis mindig mozgásban van. szabálytalan időközönként a 800 Hz-es hangjelzés közbeszól, hogy felébresszen bennünket a sodródó hangokban elmélyült hallgatásából. az így létrejövő hallgatási élmény lenyűgöző: minden egyes sípszó ráébreszt arra, figyelmesen hallgassuk tovább, mielőtt a formátlanul sodródó zene hatására újra elkezdenénk álmodozni. ahogy a darab negyven perc alatt finoman kibontakozik, egyszerre képes elvarázsolni és kényelmetlen, radikálisan önreflexív hallgatásra késztetni.

______________________________________________________________________________

00:03:34 no wave szignál + műsorismertetés

nate wooley 1974-ben az oregon állambeli clatskanie-ban született amerikai jazztrombitás és zeneszerző, a "sound america" című internetes magazin szerkesztője.
2017-ben jelent meg saját 2013-ban alapított pleasure of the text records nevű kiadójánál a 4 cédés "complete syllables music” box. a doboz 4 cédéje tulajdonképpen wooley három munkáját tartalmazza, amely négy lemeznyi szóló kísérletezés. ebből kettő, a mára gyakorlatilag sehol nem kapható. ezek a 2013-ban a peira kiadónál megjelent "[8] syllables" és a 2013-an a mnóad kiadónál megjelent "[9] syllables", amelyeken a trombita standard technikáját a beszéd előállításának mechanikájával helyettesíti. a másik két cédé a korábban kiadatlan 150 perces akusztikus/elektro-akusztikus "for kenneth gaburo".
nate wooley munkássága a művészi látásmód és képességek elképesztő skáláján mozog, az absztrakt csoportos daraboktól, mint a "seven storey mountain" sorozat, a ritmusos, táncolható kvintett albumokig, az erősítőkkel való kísérletezéstől a ken vandermarkkal közös dallamos duókig. wooley az egyik legötletesebb, legsokoldalúbb és technikailag legjobb trombitás-zenész a free jazz világában. de amennyire ez a skála a játékos és zeneszerzői képességéről árulkodik, annyira árulkodik csillapíthatatlan nyugtalanságáról is, „az alkotó psziché legalapvetőbb alaptételéről, a változás iránti vágyról”.

nate wooley
a "syllables" darabok esetében a változás és a felfedezés vágya „a tudatos önfeladásként - a munkamódszerem pontos ellentéteként - jelenik meg, ami nagy kellemetlenséget okozott, mivel megpróbáltam megszabadulni a zenei és technikai kontroll iránti igényemtől”. wooley a nyelvészet területére összpontosítva kilép a komfortzónájából, konkrétan a nemzetközi fonetikus ábécét és annak a nyelvvel, fogakkal és torokkal szemben támasztott elvárásokat is figyelembe vette.
hogyan működik a módszer? ezt magyarázza a booklet egyik esszéje:
„egy példa arra, hogyan használta a sorozatban szereplő művek alapjául a nemzetközi fonetikus ábécét: az "l" hang kiejtése a nyelv elhelyezésével egy egyszerű, önkéntelen művelet a mindennapi beszéd során, ugyanakkor amikor a trombitaszáj zümmögő fúvókája mögött tesszük ezt, és akár 45 másodpercig fújjuk, az időbeli és fizikai szempontok intenzív mentális és fizikai erőfeszítést követelnek az előadótól, hogy a kiadott hang ne a hagyományos, megszokott trombitahangszín legyen. wooley ennek az "l" hangnak a fizikailag meghatározott elemeit a szájában képezi, az orrán keresztül szívja be a levegőt, és hagyja, hogy a hang, amelyet az adott fonéma előállításához szükséges pozícionálással hoz létre, csak úgy megtörténjen”.
wooley módszerének céltudatos egyszerűségében talán van valami „zen”, a "syllables" darabokban, a „jó” kontra „rossz” játék, a „siker” vagy „kudarc” hagyományos kettősségéből való kitörésben.

nate wooley (fotó: ziga koritnik)

a teljesen akusztikus "[8] syllables", egy sor egyoldalas partitúrából áll, amelyek a fonémák trombitában történő megszólaltatását és a kísérő időtartamokat jelzik (a sorrend és a hangmagasság az előadóra van bízva). a "syllables" a zenei nyelv legegyszerűbb bemutatása. a darab 49 perce alatt éles rohamokat, hosszú csendeket és egy sor, köztük kitartott hangszínt hallunk, némelyikük dübörgő, vagy csípős vagy visító, mindegyiket a fizikai erőfeszítés súrlódása jellemzi. ennek az erőfeszítésnek a hallható megnyilvánulásai kulcsfontosságúak a "syllables" előadásokban, mivel wooley a kreatív szándékosságot a puszta fizikai akaratra cseréli. ennek megfelelően a zenét izgalom és feszültség jellemzi, különösen akkor, amikor az előadó közeledik a törésponthoz. a "[8] syllables" nyolc perces szirén stílusú oszcillációval ér véget, amely szinte elviselhetetlen hangerőt és intenzitást eredményez, és amelyet wooley éles belégzései szakítanak meg, miközben küzd, hogy a körkörös légzését meg tudja tartani.

míg a "[8] syllables" építőelemként szolgáló fonémák kiválasztásának módszere nem feltétlenül egyértelmű, a "[9] syllables" esetében wooley szülővárosának, az oregoni clatskanie-nak a nevét alkotó fonémákhoz fordul. ennek a választásnak az a kockázata, hogy wooley-t visszavezeti a személyes tapasztalathoz és az önkorlátozáshoz. erről így ír:
„a "[9] syllables" előadása lineárissá vált, ahogy a fiatalkorom emlékei és a bezártság, a melegség, a fa, a hideg általános érzései eszembe jutottak. lenyűgöző volt, mint személyes kísérlet, amely megmutatta, hogy egy szónak milyen erejeve az ember személyes történetében. de mint zene - és minden bizonnyal a "syllables" rendszer tekintetében - sikertelen volt, mivel negligálta a hagyományos zenei értékek megkerülésére tett kísérletemet. szem elől vesztettem azt az eredeti vágyamat, hogy olyasmit hozzak létre, ami nemcsak a trombita történetében rejlő technikai és esztétikai korlátokat bontja le, hanem a saját érzékemet is, hogy mitől lesz a zene jó vagy rossz".
hogy kikerüljön ebből a helyzetből, wooley mikrofonok és erősítők torzításával rombolja le személyes asszociációit, amelyek elidegenítik a „clatskanie” fonémák artikulációját.

a hallgatási élményhez ez a kiegészítő berendezés kontrasztot és új dimenziót ad, ami különösen akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a lelassított erősítők öblös, dübörgő alapot teremtenek wooley magasabb hangú játékához. nemcsak hihetetlenül jó hallani ezt a hatást, hanem ez is bizonyítja azt, hogy a művek fizikai bemutatásának kudarca a generatív folyamat szükséges része, hiszen ha wooley kezdetben nem vallott volna kudarcot, soha nem kényszerült volna arra, hogy új megoldást találjon ki.

Nate Wooley - The Complete Syllables Music (2017, 4xCD, Pleasure Of The Text Records – POTTR1307)

Nate Wooley - The Complete Syllables Music (2017, 4xCD, Pleasure Of The Text Records – POTTR1307) CD1

[8] Syllables

00:06:36 1. [8] Syllables

00:55:39 műsorismertetés (folytatás)

Nate Wooley - The Complete Syllables Music (2017, 4xCD, Pleasure Of The Text Records – POTTR1307) CD2

[9] Syllables

00:56:54 1. [9] Syllables

01:45:03 műsorismertetés (folytatás)

Nate Wooley - Experiment Three for Untrained Voice (2022, WAV, natewooley.bandcamp.com - none)

01:45:17 1. Experiment Three for Untrained Voice

01:59:39 szöveg + elköszönés
01:59:52 vége