For at give dig den bedst mulige oplevelse bruger dette websted cookies. Gennemgå vores Fortrolighedspolitik og Servicevilkår for at lære mere.
Forstået!
Indhold leveret af Madaz Podcast. Alt podcastindhold inklusive episoder, grafik og podcastbeskrivelser uploades og leveres direkte af Madaz Podcast eller deres podcastplatformspartner. Hvis du mener, at nogen bruger dit ophavsretligt beskyttede værk uden din tilladelse, kan du følge processen beskrevet her https://da.player.fm/legal.
In this episode, comedian and tea enthusiast Jesse Appell of Jesse's Teahouse takes us on a journey from studying Chinese comedy to building an online tea business. He shares how navigating different cultures shaped his perspective on laughter, authenticity, and community. From mastering traditional Chinese cross-talk comedy to reinventing himself after a life-changing move, Jesse and host Brian Lowery discuss adaptation and the unexpected paths that bring meaning to our lives. For more on Jesse, visit jessesteahouse.com and for more on Brian and the podcast go to brianloweryphd.com.…
Indhold leveret af Madaz Podcast. Alt podcastindhold inklusive episoder, grafik og podcastbeskrivelser uploades og leveres direkte af Madaz Podcast eller deres podcastplatformspartner. Hvis du mener, at nogen bruger dit ophavsretligt beskyttede værk uden din tilladelse, kan du følge processen beskrevet her https://da.player.fm/legal.
Gondoltál már az építészetre úgy, mint környezetszennyezésre? A fenntarthatóság nem csak egy divatos hívószó, hanem egy gondolkodásmód, amelynek mentén változatos formában őrizhetjük meg a minőségi épített örökségünket. A Magyar Építőművészek Szövetségének meggyőződése, hogy az építészetnek fontos szerep jut az ökológiai problémák megoldásában. A házak, terek, települések tervezőinek nem csak alkalmazkodniuk kell a változó környezethez, de aktívan részt is kell vállalniuk annak alakításában. A 21. század építészeinek olyan szempontokat is figyelembe kell vennie tervezés közben, amilyeneket elődjeinek soha nem kellett. Erről pedig nem csak a szakmán belül kell beszélni, hiszen a megváltozott feltételeket a felhasználóknak, a megrendelőknek is ismernie kell. Az Auditorium vendégeivel Zubreczki Dávid építészeti mesemondó beszélget.
Indhold leveret af Madaz Podcast. Alt podcastindhold inklusive episoder, grafik og podcastbeskrivelser uploades og leveres direkte af Madaz Podcast eller deres podcastplatformspartner. Hvis du mener, at nogen bruger dit ophavsretligt beskyttede værk uden din tilladelse, kan du følge processen beskrevet her https://da.player.fm/legal.
Gondoltál már az építészetre úgy, mint környezetszennyezésre? A fenntarthatóság nem csak egy divatos hívószó, hanem egy gondolkodásmód, amelynek mentén változatos formában őrizhetjük meg a minőségi épített örökségünket. A Magyar Építőművészek Szövetségének meggyőződése, hogy az építészetnek fontos szerep jut az ökológiai problémák megoldásában. A házak, terek, települések tervezőinek nem csak alkalmazkodniuk kell a változó környezethez, de aktívan részt is kell vállalniuk annak alakításában. A 21. század építészeinek olyan szempontokat is figyelembe kell vennie tervezés közben, amilyeneket elődjeinek soha nem kellett. Erről pedig nem csak a szakmán belül kell beszélni, hiszen a megváltozott feltételeket a felhasználóknak, a megrendelőknek is ismernie kell. Az Auditorium vendégeivel Zubreczki Dávid építészeti mesemondó beszélget.
Herczeg Ágnes , Mőcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész, a Pagony Iroda társalapítója és vezetőtervezője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a MATE Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszékének docense. Diplomáját a Budapesti Kertészeti Egyetemen szerezte, majd később a Magyar Tudományos Akadémia képzési programjaiban, valamint bécsi és luccai ösztöndíjasként bővítette tudását. Tervezőként számos köztérmegújítás fűződik nevéhez, többek közt Tihanyban, Balatonfüreden, Szombathelyen és Székelyföld számos településén. Térségi szintű munkái közül a Dörögdi-medence, és az erdélyi Csomád-Bálványos régió rendszerváltozás utáni fejlesztése emelkedik ki. Neve mára a szorosan összekapcsolódik a történeti kertekkel, hiszen nem csak kutatja a hajdani magyar kertművészetet, de sokat is tesz annak megőrzéséért, feltámasztásáért. Több kastély-, kolostor- és várkert rekonstrukciójában vett részt, egyebek mellett Turán, Szabadkígyóson, a budai Várban, Szerencsen, Devecserben vagy épp Várpalotán. A tervezés mellett kiemelkedő fontosságú munkája a Magyar Kertörökség Alapítvány létrehozása és vezetése. Tervezői és szakmai közéleti tevékenységén túl számos cikk, könyv szerzője, szerkesztője, fordítója, kiadója, az Ars Topia Alapítvány kalákamozgalmának vezetőjeként pedig több ezer önkéntes munkáját segítette az elmúlt évtizedekben. 2023 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Olvass még többet az Építészfórumon!…
Bereczky Ákos , okleveles építőmérnök, aktív- és mikromobilitási szakértő Köztársasági ösztöndíjjal végzett a Budapesti Műszaki Egyetem német nyelvű képzésén, egy félévet pedig a karlsruhei műszaki egyetemen hallgatott. Kezdetben generálkivitelezésben, majd környezetvédelmi tervezésben és közműtervezőként dolgozott, ösztöndíjasként Németországban is. 2013-tól hat éven át kerékpáros stratégiai koordinációval foglalkozott a Budapesti Közlekedési Központban. Előadott a hollandiai VeloCity konferencián, és részt vett Budapest kerékpáros térképének újrakiadásában, mely kilenc év szünet után, 2018-ban jelent meg újra. A főváros Kerékpárforgalmi Főhálózati Tervének egyik megalkotója. Tagja volt a Budapesti Mobilitási Tervet, a Budapest Közúti közlekedésbiztonsági stratégiáját, valamint a Kerékpározható közutak című Útügyi Műszaki Előírást kidolgozó csoportoknak is. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új állandó kiállításának előkészítéséhez tanulmányt írt a magyarországi kerékpárközlekedés történetéről, melyhez életútinterjúkat készített. Tíz éve foglalkozik a magyarországi iskolák mobilitásával: 2022 óta 9000 diákot vontak be az ezzel kapcsolatos kutatásba. Jelenleg az Értékterv Kft. mikromobilitási szakértője és a Heti Fortepan blog társszerzője. Nős, három gyermek édesapja. Olvass még többet az Építészfórumon!…
Kruppa Gábor, Ybl-díjas építész. A Budapesti Műszaki Egyetem építészkarán végzett 1990-ben. Egy hollandiai tervezési gyakorlat után, 1992-től részt vett Erick van Egeraat Andrássy úti épületfelújítási munkájában. Később a holland építész budapesti irodáját vezette öt éven keresztül. Ezt követően a Gresham palota átépítésének vezető építészeként a magyar szecessziós építészet egyik remekművének megfiatalításán dolgozott. Itt szerzett tapasztalatait hasznosította később, amikor Eszterháza, Püspökszentlászló, Gödöllő műemléképületeivel foglalkozott a Kima Stúdió munkatársaként. Itt lehetőséget kapott határozott formavilágú és karakteres kortárs épületek tervezésére is. Ezek közül a Magyarország pozsonyi Nagykövetsége, Újpalota katolikus temploma és a velencei Bence-hegyi kilátó a legkiemelkedőbb alkotások. Az ingatlanpiaci válság, a tervezési munkák visszaesésének idején műszaki ellenőrként dolgozott a mátraverebély-szentkúti zarándokközpont építkezésén. Nyaranta építészhallgatóknak táborokat szervezett, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs vezetőjének szakmai programját segítve falusi közösségi házak felújításával. A Műegyetemmel meghívott oktatóként a mai napig kapcsolatban van. 2018-ban megalakította saját építészirodáját, aminek első munkái a Miniszterelnökség belsőépítészeti tervezése, illetve a Pénzügyminisztérium várbeli épületének felújítása volt. Nemzetközi tervpályázaton a KÖZTI-vel elnyerték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új Campusának tervezését. Olvass még többet az Építészfórumon!…
Balogh Samu várostervező, Budapest főpolgármesterének kabinetfőnöke. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetemen szerzett BSC diplomát mint építőmérnök. A tájépítészeti karon tett rövid kitérőt követően Stockholmban folytatta tanulmányait, ahol a KTH Sustainable Urban Planning and Design szakán szerzett mesterfokozatot. A magyar és svéd főváros mellett élt hosszabb-rövidebb ideig Firenzében, Amszterdamban, Kolozsváron és Párizsban is, ám a város iránti érdeklődését alighanem Wekerletelepről hozza, ahol felnőtt. Budapesten eleinte civil kezdeményezésekben vett részt. A Járókelő Egyesülettel átdolgozták a brit Egészséges utcák programot a magyar főváros viszonyaira, és részt vett a ferencvárosi Kiserdő megvédéséért folytatott sikeres ellenállásban is. Jelenleg a főpolgármester kabinetfőnökeként dolgozik, ahol a várostervezés és közlekedésfejlesztés felügyelete is a feladatai közé tartozik. Aktív szerepe volt abban, hogy megkezdődött a pesti alsó rakpart fokozatos átalakulása taktikai és közösségi eszközökkel. Részt vett az Otthon Budapesten stratégia megalkotásában is, mely a kiköltözés okozta ingázás és az ingázás szülte problémák miatt fokozódó kiköltözés ördögi körét igyekszik megtörni. Olvass még többet az Építészfórumon!…
Hogyan függ össze a Rákosrendező kérdése Budapest 150 éve eltervezett városszerkezetével? Melyek a főváros leginkább alulértékelt és legígéretesebb területei? És mik is valójában azok az épületek az Oktogonon, amiket a felületes szemlélő lakóháznak néz? Többek között ezekre a kérdésekre felel Zsuppán András, a Heti Válasz újságírója az Auditórium podcast új évadának első adásában. A Magyar Építőművészek Szövetsége podcastjának, az Auditórium új évadában a 150 éves Budapesttel foglalkozunk, amit igyekszünk a legkülönbözőbb irányokból bemutatni. Ennek megfelelően vendégünk lesz olyan várostervező, aki a fővárosi kabinetben dolgozik, és olyan építész is, aki kiemelt állami beruházások tervezője a fővárosban. Szó esik majd jelenről, múltról és jövőről, kertekről, parkokról, közlekedésről, meg persze jó pár házról is. Az első rész vendége Zsuppán András lesz, aki egy időben az Építészfórum szerkesztője is volt, jelenleg pedig az egyik legfontosabb építészeti újságíró hazánkban. Vele Budapest városszerkezetének kialakulásáról ültünk le beszélgetni. Először arról kérdeztük, mi is maradt, illetve valósult meg egyáltalán a 150 évvel ezelőtti álmokból, de nagyon gyorsan eljutottunk a rákosrendezői mini Dubajba , majd a haldokló belváros Airbnb-apokalipszisán át a Naplás-tó partjára. Az Auditórium következő adásának vendége Balogh Samu várostervező , a főpolgármester kabinetfőnöke lesz, akivel a most is érintett témák (Rákosrendező, lakhatási problémák) mellett arról is beszélgetünk, hogy milyen is Budapest más európai nagyvárosokkal összehasonlítva. Az Auditórium a Magyar Építőművészek Szövetségének csütörtökönként jelentkező podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget építészekkel a fenntarthatóságról. A műsor médiapartnere az Építészfórum, ahol a hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt találnak az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg. Olvass még többet az Építészfórumon!…
A Magyar Építőművészek Szövetsége podcastjának, az Auditóriumnak a vendége Gula Tamás világítástechnikai mérnök volt, aki épp úgy dolgozott magyarországi történelmi épületek hagyományos világításán, mint Közel-Keleten a világ legnagyobb fényfelületein. Idén októberben Megépíteni a lehetetlent címmel új, ötrészes dokumentumfilm-sorozat érkezett a National Geographic műsorára, amelynek egyik témája a néhány hete átadott Las Vegas-i Sphere, hektárokban mérhető gigantikus LED-felületeivel valódi világszenzáció. E mérnöki bravúrokról kérdeztük Gula Tamás világítástechnikai mérnököt, aki igen széleskörű tapasztalatot szerezett ilyen fejlesztésekben. Idehaza részt vett a Magyar Nemzeti Bank, az Országház Látógatóközpontja és a Várkert Bazár vészvilágításának tervezésében, a sümegi várban és a gödöllői Grassalkovich-kastélyban pedig a kiállítóterek megvilágításán dolgozott. Quatarban többek között a 2022-es világbajnokság két stadionjának a Khalifa International es a Zaha Hadid féle Al Janoub Stadion világítási munkaiban is részt vett. Dolgozhatott két Picasso-kiállítás fényein és a Torch Doha Guinness-rekord LED-homlokzatán is. Olvass még többet az Építészfórumon!…
Ez a Magyar Építőművészek Szövetségének podcastjának egy különleges, évadon kívüli epizódja, melyben egy bizonyára sokakat megosztó témával foglalkozunk majd: a gigantikus mérnöki alkotásokkal. Méghozzá azért, mert idén októberben Megépíteni a lehetetlent címmel új, ötrészes dokumentumfilm-sorozat érkezik a National Geographic műsorára. A műsor készítői hatalmas, már-már lehetetlennek tűnő konstrukciók születésébe engednek bepillantást, mint amilyen egy 122 méter hosszú léghajó építése az Egyesült Államokban, vagy épp egy 580 méter fesztávolságú híd felhúzása a Dél-afrikai Köztársaságban. Milyen hatással vannak ezek az építmények az őket körülvevő világra, hogyan hatnak környezetünkre, gazdaságunkra vagy akár a gondolkodásunkra? Mit adnak nekünk és mit vesznek el ezek az innovatív építmények a társadalomtól? Az Auditórium két különkiadásában ezekre a kérdésekre keressük a választ a sorozatban bemutatott alkotások kapcsán. Olvass még többet az Építészfórumon!…
Krizsán András DLA, Ybl- és Pro Architectura-díjas építész, a Modum építésziroda vezető tervezője, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Révfülöpön született és nőtt fel, mely máig meghatározza munkásságát. A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájába került, ahonnan útja a Balaton-felvidékre vezetett vissza. Számos munkája született ezen a vidéken, melyek közül a révfülöpi evangélikus központ, a zánkai Új Nemzedék Központ, valamint a felsőörsi iskolabővítés a legjelentősebbek. Mindemellett számos kisebb épületével – elsősorban ravatalozóival és temetőkápolnáival – is kivívta a szakma figyelmét. Evangélikusként szoros szálak fűzik az egyházhoz: tervezett nekik kollégiumot, konferenciaközpontot és templombővítést is. Legismertebb szakrális alkotása a kastélydombi Luther-kápolna Budapesten. Megvalósult tervei mellett kiemelkedően fontos a kutatói és szervező munkássága is. 2013-ban elkészítette a Balaton-felvidéki építészeti útmutatót, mely tulajdonképpen a településképi arculati kézikönyvek prototípusának tekinthető Magyarországon. A Falufejlesztési Társaság egyik alapítója, és olyan kezdeményezések motorja, mint a Csütörtöki Iskola vagy a Nagyapám Háza. 2016 óta a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Rendszeresen publikál, könyvei közül a Somogyi Győző grafikussal készített A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete a legismertebb. Munkásságát többek között Ybl-, Pro Architectura- és Kós Károly-díjjal, valamint a Magyar Ezüst Érdemkereszttel ismerték el. Olvass még többet az Építészfórumon! http://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--krizsan-andras…
Fazekas Katalin építész, a Kettőpera Stúdió társalapítója és vezető tervezője. 2008-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett építészként, diplomamunkája elnyerte a Magyar Építész Kamara, a Hauszmann Alajos és a Graphisoft Diplomadíjat, majd Junior Príma Díjjal tüntették ki. Szakmai tapasztaltokat az Allied Works Architecturenél, illetve a Zsuffa és Kalmár Építész Műteremben szerzett. 2012 és 2013 között Fulbright kutatói ösztöndíjas volt a Portland State Universityn. 2017-ben doktori címet szerezett a BME Középülettervezési Tanszékén, mestermunkája a monori Biobrikett Szárító volt. 2015-ben Vilics Árpáddal alapították meg építészirodájukat a Kettőpera Stúdiót. Azóta az építészet legkülönfélébb területein alkottak: terveztek fürdőt, templomot és rendezvénycsarnokot is. Egy 2019-es munkájuk, a svábhegyi A15 villa elnyerte Budapest Építészeti Nívódíját, a BIG SEE Architecture Awardot és 2022-ben az Év háza lett Magyarországon. Idén tavasszal az általuk tervezett balatonszárszói D20 nyaraló kapta az Év Balatoni Háza címet üdülő- és gazdasági épület kategóriában. Tervezőmunkája mellett tanít is: BME Középülettervezési Tanszékének oktatója, tárgyfelelőse és konzulense. Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--fazekas-katalin…
Hámori Péter építész, a GUBAHÁMORI stúdió társalapítója. Miután 2011-ben építészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, tanulmányait a Tokyo Institute of Technologyn japán állami ösztöndíjjal folytatta, ahol 2014-ben végzett. Tapasztalatokat már korábban is szerzett Tokióban: előbb a Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe vezette SANAA irodában, majd a Unemori Architectsnél volt szakmai gyakorlaton. A Makoto Yamaguchi Design munkájában már mint projektvezető építész vett részt. Hazatérve Guba Sándorral megalapította az építészettel és urbanisztikával foglalkozó GUBAHÁMORI stúdiót. Saját meghatározásuk szerint munkáik fókuszában a természetes és a nem természetes környezet összefüggései állnak. Az irodát 2015-ben a legjobb U35-ös magyar építészeti praxis közé választották, 2020-ban a FILIP-pel és Demeter Lászlóval közösen készített munkájukat kiállították a 17. Velencei Építészeti Biennále Lengyel Pavilonjában. Több alkotásuk keltette fel a szakmai sajtó figyelmét, gödöllői Kútházukat Piranesi díjra jelölték. A keszthelyi strand tervpályázatára készített munkájuk országos visszhangot váltott ki. Hámori Péter tervezői munkája mellett a MOME Építészeti Intézetének külsős oktatója, és alkalmanként a BME Építészmérnöki Karának meghívott előadója. Mindemellett végzett gombaszakellenőr, jelenleg mikológiai mesterképzésen vesz részt. Olvass még többet az Építészfórumon!…
Szemerey Samu építész, urbanista, a Kortárs Építészeti Központ egyik alapítója, szakmai vezetője. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezett építészmérnöki diplomát 2004-ben, majd építészeti tanulmányait New Jerseyben, az Institute of Technologyn folytatta. Viszonylag hamar kiderült, hogy nem csak a tervezés, hanem az építészet életünkre gyakorolt hatása, a városok működése és a szakma határterületei is érdeklik. Szakterülete elsősorban a technológia, a kreatív iparágak és az épített környezet kölcsönhatásai. Éveken át volt az Építészfórum egyik szerkesztője, dolgozott a Design Terminál okos város programjain, és volt a Lechner Tudásközpont vezető szakértője is. Független tanácsadóként és stratégiai tervezőként számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás szervezője volt az elmúlt két évtizedben. Jelenleg az új Közlekedési Múzeum fejlesztésén dolgozik. Nevét legtöbben a Kortárs Építészeti Központ kapcsán ismerik. 2006-ban egyik alapítója volt a szervezetnek, melynek azóta is meghatározó tagja, szakmai vezetője. Az elmúlt évben többek közt a KÉK Tájtéka projektjében vesz részt, melynek célja a Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztárának összeállítása. Ezzel az itt élőket, a helyi vállalkozókat, az újonnan beköltözőket, valamint az üdülni érkezőket szeretnék segíteni és összekötni. Olvass még többet az Építészfórumon!…
Wettstein Domonkos építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének egyetemi adjunktusa, tanszékvezető helyettes. Kutatási területe a Balaton régió tervezéstörténete. 2010-ben diplomadíjjal végzett a BME Építészmérnöki karán, 2019-ben szerzett PhD fokozatot, doktori disszertációját Regionális stratégiák a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979) címmel védte meg. 2008-ban a University Liechtenstein ösztöndíjas hallgatója volt, 2013-ban és 14-ben az ETH Zürich GTA Intézetében volt vendégkutató. Kutatási eredményeit folyamatosan publikálja a hazai és nemzetközi fórumokon, írásai pedig nem csak a szűk szakma, de a laikus nagyközönség figyelmét is felkeltették. Több mint egy évtizede indította el a balatoniepiteszet.hu honlapot, mely a tópart fontos építészeti alkotásait gyűjtötte össze – közöttük számos olyan jelentős házat is, melyek sokak szemében talán nem is jelentenek értéket. 2022 év végén jelent meg a Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyve. Annak ellenére, hogy komoly tudományos publikációról van szó, a kötet nagy visszhangot váltott ki, s máig előkelő helyet foglal el az építészeti könyvek eladási listáján. Olvass még többet az Építészfórumon!…
A Magyar Építőművészek Szövetségének podcastjában Pozsár Péter volt Zubreczki Dávid vendége. Pozsár Péter építész, az Újirány Csoport, a Hello Wood és a Reflekt Stúdió társalapítója. A szegedi Tanítóképző Főiskola elvégzése után döntött úgy, hogy építész lesz: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett diplomát, ahol később oktatóként és a Szociális Építészeti Kutató Labor vezetőjeként is dolgozott. 2000-ben fiatal, friss szemléletű alkotótársakkal létrehozták az Újirány Csoportot, eredetileg egyetlen feladatra. Ez volt a Millenáris Park tervezése, mellyel hatalmas sikert arattak. Az elkövetkező években a csapatból kiváltak az építészek, Pozsár Péter pedig Huszár Andrással, Ráday Dáviddal és Bakos Maximmal megalapította a Hello Woodot. 2010-ben indult kezdeményezésük leginkább nemzetközi és hazai alkotótáboraiknak köszönhetően vált ismertté az országhatáron túl is. Itt az építészhallgatók az elméleti oktatás mellett ismét kapcsolatba kerülhettek a kétkezi munkával, a valódi alkotással és természetesen a fával. A projekt nem csak tanított és közelebb hozta egymáshoz a résztvevőket, de időről időre fontos problémákra hívta fel a figyelmet. Emellett számos egyedülálló kezdeményezésük volt, mint amilyen a közösségi műhely megszervezése, vagy épp a Városi Recycling rendezvénysorozat. Pozsár Péter tervezett is a Hello Woodban: több köztéri installáció, emlékmű, tájépítészeti alkotás, kilátó és utcabútor fűződik a nevéhez. Ezekben, csakúgy, mint a tábori munkákban, a fa kapta a főszerepet. Szerkesztőként részt vett több Hello Wood-kiadvány megjelenésében, melyek formájukban és tematikájukban is formabontók voltak. Az alkotótábor életét bemutató kötetek mellett egy Szubjektív Makovecz-jegyzetek című könyvet is kiadtak. Jelenleg doktori disszertációjának védésére készül, melynek címe: A cselekvő építészet mint a megismerés lehetséges módszertana. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--pozsar-peter…
Szederkényi Lukács építész, az AU Műhely építésziroda társalapítója és tervezője. 2011-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karán. Itt alapították meg Ghyczy Dénes Emillel, Boronkay Péterrel és Szabados Karolinával az Architecture Uncomfortable Workshopot, vagyis az AU Műhelyt. Saját bevallásuk szerint egyik céljuk „a kortárs népi építészet megértése” volt, a másik „annak a megfigyelése, hogy az ember kényelmi állapota hogyan viszonyul valódi igényeihez és szükségleteihez”. Eddigi megvalósult munkáik olyan kisléptékű épületek – jellemzően lakóházak, óvodák – amelyeken hangsúlyosan jelenik meg a fa és a fém. Olyan anyagok, amelyek a projektek környezetében amúgy is fellelhetők. Emellett számos installációjuk valósult meg idehaza, valamint Németországban és Norvégiában is, melyek házaikhoz hasonló felfogásban és anyaghasználattal készültek az építészet és a képzőművészet határterületén. Munkáikkal rendszeres kiállítói több fontos budapesti, prágai és bécsi galériának, illetve designesemények, de több ízben megjelentek már a Milánói Design Héten is. 2021-ben ők tervezték a Velencei Bienállé magyar pavilonját. Jelenleg a Néprajzi Múzeumban látható Székátiratok című kiállításuk. Szederkényi Lukács a tervezőmunka mellett rendszeresen tart előadásokat, oktat és publikál. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktori képzésének hallgatója. Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szederkenyi-lukacs-…
Takács Ákos építész, a MÓKEMBÉ kollektíva egyik alapítója. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett építészdiplomát 2019-ben. Azóta a MOME mesterképzésén tanít építészettörténetet, vagy ahogy ő fogalmaz: „az építészet társadalom- és eszmetörténetét” oktatja. Itt az egyetemen született meg a MÓKEMBÉ építészkollektíva is. Ennek célja eredetileg egy közös diplomafolyamat megalkotása volt, melyben az egyes munkák önállóan is értelmezhetők, de valódi erejük a közös rendszerben rejlik. A kollektíva az egyetemi évek után sem bomlott fel: a négy alapító ma is közösségben alkot, és a jelenlegi uralkodó városfejlesztési gyakorlatok lehetséges társadalmi és építészeti alternatíváit keresik. Takács Ákos a Szikra Mozgalom tagja, a Partizán építészeti podcastjának, A város másik oldalának egyik szerkesztő-műsorvezetője, számos építészetkritikája jelent meg a Magyar Narancs hasábjain. Munkái során mindenekelőtt az építészet társadalmi problémái, a lakhatás kérdései foglalkoztatják. Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--takacs-akos…
Szabó Lilla, építész, tájépítész. A zürichi ETH-n kitüntetéssel végzett, ahol később oktatóként és kutatóként is dolgozott. Diplomamunkájáért, melyet Andrea Deplazesnél készített, az ETH Medál mellett az Architecture Masterprize nemzetközi építészeti díjat is megkapta. Emellett az egyetem Excellence Scholar kitüntetését és a Willi-Studer-Preist is elnyerte. Számos neves, svájci építész- és tájépítészirodánál dolgozott, jelenleg az Equinox építész- és tanácsadó irodánál az építészet klímaadaptív megközelítésével foglalkozik. Idehaza egy Építészfórumon megjelent cikksorozata kapcsán vált ismerté szakmai körökben. Ebben a klímakrízis urbanisztikai hatásait és kilátásait boncolgatta, illetve részletesebb vizsgálatok szükségességét sürgette. Terveinek, kutatásainak és tanácsadói munkájának középpontjában az a meggyőződés áll, hogy az építészetnek reagálnia kell korunk radikális, főként társadalmi és ökológiai kihívásaira, amihez szerinte építészeti kísérletezésre és új távlatokra van szükség. Mivel a klímaválság mellett a társadalmi felelősségvállalás is a szívügye, Szabó Lilla tagja az Ingog, Mérnökök Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet svájci önkéntes csoportjának, ahol projektvezetőként jelenleg egy Malawiban épülő orvosi rendelőintézet tervezését vezeti. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szabo-lilla…
Hartvig Lajos DLA, építész, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda egyik alapító-tulajdonosa. A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott 1985-ben, melynek ma oktatója is. Elvégezte a Magyar Építészkamara Mesteriskoláját, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett DLA fokozatot. Eredetileg egyetlen megbízás kedvéért alapítottak céget Bánáti Bélával 1996-ban. A közös munka azonban olyan jól sikerült, hogy azóta is működik a Bánáti + Hartvig Építész Iroda, mely ma már több mint ötven főt foglalkoztat és számos, országosan ismert épületet jegyez. Alkotásaik igen sokszínűek. Vannak köztük oktatási intézmények, mint amilyen a Budapesti Német Iskola hegyoldalba illesztett, félkörívbe rendezett, változatos egységeinek sora. Vagy amilyen a Kecskemét Campus első tömbje, mely izgalmas homlokzatával, forgatható előadójával és levegőbe feszített, tojás alakú tőzsdetermével hívja fel magára a figyelmet. Ugyanakkor Hartvig Lajos nevéhez számos családi ház, villa, irodaház és társasház tervezése is fűződik – utóbbiak közül az angyalföldi Green Court Residences érdemel figyelmet, melynek ritmikusan hullámzó homlokzata üde színfoltot jelent a budapesti lakóházépítészetben. A tervei szerint megújult történelmi épületek közül a Gerbeaud Irodaház a legismertebb. Pályája során figyelme egyre inkább a fenntartható, körkörös építészet irányába fordult, saját székházukat már ebben a szellemben tervezték meg, mellyel számos szakmai elismerésben részesültek, többek között elnyerték a Média Építészeti Díját is. Hartvig Lajos az alkotás mellett folyamatosan képzi magát, érdeklődése pedig túlmutat az építészet határain. 2016-ban az ELTE Pszichológiai Intézetében, 2019-ben pedig a Kürt Akadémián szerzett képesítést. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--hartvig-lajos…
Molnár Bea építész, a PLANT - Atelier Peter Kis vezető tervezője. Diplomáját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerezte, jelenleg az egyetem doktorandája. Több mint 10 éve oktat építészeti és belsőépítészeti tervezést, kutatási területe az élhető környezet és az együttműködő építészet. A megőrzés és a fenntarthatóság a legkülönfélébb formákban jelenik meg munkáiban és számos olyan projekt fűződik a nevéhez, amely kivívta a hazai és a nemzetközi szakma figyelmét. A Tokyo Designers Weeken két interaktív konténerinstallációját is megvalósíthatta: az egyik az etnikai sokszínűség kérdését, a másik a hulladékokhoz fűződő viszonyunkat dolgozta fel. A budapesti Real School Nemzetközi Általános Iskola műemlék épületének belsőépítészeti kialakítása során szintén az oktatási környezetben megvalósítható fenntarthatósággal kísérletezhetett. Magyarországon megvalósult munkáik közül több új irányt mutatott a hazai belsőépítészetnek. Mindenekelőtt a Katona József Színház belső tereinek újragondolása, vagy épp az Állatkert Nagysziklájában megvalósult Zoológiai Múzeum tervezése. A 2010-ben elkészült Bazaltbor Borászatot – amely a présházak archetípusait és a falra kapaszkodó növényzet lenyomatát idézi meg – a négymilliós havi látogatottságú ArchDaily magazin online szavazásán az év legjobb ipari épületévé választották. A 2020-ban átadott Gyarmati Dezső Uszoda épületét tavaly jelölték Mies van der Rohe díjra. Aktuális munkái között említést érdemel egy Zugligeti svájci villa átalakítása, vagy a Partizán Alapítvány irodájának kialakítása, amelyeknél a történeti emlékek kortárs újrafogalmazása jelenti az építészeti kihívást. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--molnar-bea…
Baló Dániel építész, egyetemi oktató, a Murum Stúdió alapítója , a MOME StudioB és a TIMBOO társalapítója. Tanulmányait a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Lisszaboni Műszaki Egyetemen és Koppenhágában, a Dán Királyi Képzőművészeti Akadémia építész karán végezte. Diplomája előtt Európa több jelentős tervezője mellett próbálhatta ki magát építészként, így dolgozott a Pritzker díjas svájci Peter Zumthor, a spanyol RCR Arquitectes és a brit John Pawson irodájában is. 2016-ban Bene Tamással indította el a MOME-n a Studio B-t, mely kurzusokat, előadásokat és szemináriumokat foglal magába, elsősorban az ember és természet viszonyára koncentrálva. A célja, hogy a tanulók kissé eltávolodjanak a hagyományos értelembe vett építészettől, és absztrakt ötleteket, gondolatokat, állításokat fogalmazzanak meg. A hallgatókkal több projektet valósítottak meg Hollandiában, Spanyolországban és Magyarországon, melyek nem csak a hazai, de nemzetközi média figyelmét is felkeltették. A fenntarthatóság tervezői munkásságában is megjelenik, Dániában például egy ötszáz éves farmot alakítottak át építészeti örökségmegőrző központtá, míg a Káli-medencében bontott anyagokból újítottak meg és formáltak át épületeket a mai igényeknek megfelelve. Itt, a Balaton-felvidéken van az a bánya is, amelynek utópisztikus revitalizációs tervén dolgozva született meg a TIMBOO ötlete. Ennek a kezdeményezésnek a lényege a bambusz többcélú felhasználása, mely Baló szerint nem csak a mezőgazdasági építészet hasznos építőanyaga lehet, de egy tájseb begyógyításában, az erózió megállításában épp olyan fontos szerep juthat neki, mint a helyi közösségek támogatásában. Az első, Etiópiában megvalósult projektjük jó példa erre. A Bodrog partjára tervezett Dereszla bisztró és étterem idén nyerte el a nemzetközi BigSEE díjat. Ez a ház a folyópart, a telek és az épület éles kontúrja közötti határvonalakat igyekszik elmosni, legfőbb látszó anyagként a közelben bányászott követ alkalmazva. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--balo-daniel…
Hová tűnnek a női építészek? Az egyetemeken még többségben vannak a férfiakkal szemben, de a tervezőirodákban már jóval kevesebbel találkozni. Vezető pozícióban pedig szinte alig találkozni velük. A Nanavízió építésziroda az elmúlt hónapokban a Női kvóta kezdeményezésükkel hívta fel magára a figyelmet, így természetes volt, hogy társalapító-vezetőjükkel, Soltész Noémivel erről is beszélgettünk. Szóba került több izgalmas munkájuk, a Kortárs Építészeti Központ és a Budapesti Építészeti Filmnapok is. Olvass még többet az Építészfórumon! http://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--soltesz-noemi…
Budapest mértani középpontjában, egy metróvégállomás és egy tervezett vasútállomás közelében van egy 36 hektáros erdő. Többek között erről az erdőről is mesélt nekünk Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, sok más tervezett és megvalósult park, illetve természetvédelmi terület mellett. Meglepő módon nem csak az került szóba, hogyan lehetne még több fa a fővárosban, de az is, hol beszélhetünk túl sok fáról. Bardóczi kezdetektől főszervezője volt az Év Tájépítésze Díjnak, a szakma legrangosabb hazai elismerésének. Itt végzett munkájáért 2014-ben elnöki különdíjat kapott. Mivel évek óta visszavonult ettől a tevékenységtől, idén már őt is jelölhették a díjra: 2022-ben őt választotta a szakmai zsűri az Év tájépítészének. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--bardoczi-sandor…
Kétszintes Nyugati pályaudvar, Duna alatt suhanó HÉV-ek és vonatok, kerékpáros agglomeráció. Folytatódik a Magyar Építőművészek Szövetségének a podcastja: az Auditórium harmadik évadának első adásában utópisztikusnak hangzó témák kerülnek terítékre. Vendégünk Vitézy Dávid közlekedési szakember, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója. A 21. századi városok a problémáiról már többször beszéltünk az Auditóriumban, s láthattuk azt is: a szétterülő metropoliszok élhetetlensége leglátványosabban a közlekedésben jelenik meg. Sokszor elhangzik, hogy az ingázáson alapuló életmód tömeges méretben fenntarthatatlan – főleg, ha többség ezt kénytelen autóval végezni. A megoldás csak az lehet, ha összekapcsoljuk a vasutat és a kerékpárt az agglomerációban, ezzel jelentősen csökkenthetjük a felesleges autóforgalmat Budapesten. Ahhoz, hogy a hálózat csúcsidőben ki tudja szolgálni az ingázókat, óránként 93 vonatot kellene fogadnia a fővárosi pályaudvaroknak. Jelenleg 42-t tudnak. Hogy több mint a duplájára növeljük a forgalmat, nagy léptékű átalakításokra lenne szükség ezen a téren is. Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--vitezy-david…
Az Auditórium, a Magyar Építőművészek Szövetségének podcastjának harmadik évadában is arra a kérdésre keressük a választ neves szakemberekkel, vajon mitől lesz fenntartható egy épület, egy város, egy falu vagy épp egy közterület. Mit is jelent ez a kissé elcsépelt kifejezés: fenntartható építészet? Természetesen minden vendégünknek mást. Abban azonban talán valamennyien egyetérthetünk, hogy az építészet nem pusztán házak tervezését jelenti. Így közlekedési problémákról, oktatásról és civil szerveződésekről épp úgy szó esik majd az elkövetkező adásokban, mint a városi természetvédelemről. Megosztó és elgondolkodtató kérdéseket feszegetünk majd. Tényleg a bambusz lehet a jövő egyik építőanyaga Magyarországon? Mire lehet használni az üresen álló üzlethelyiségeket? Pláne, ha azok egy lakótelepi szabványépületben vannak. Lehet-e egy városi köztéren túl sok a fa? Szükség van-e újabb házakra egyáltalán? És milyen esetekben szolgálhatja a fenntarthatóságot az, ha nem a legtakarékosabb megoldáshoz ragaszkodunk? A 3. évadban is izgalmas témákkal, érdekes vendégekkel készülünk, tartsanak Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval!…
Szabó Levente diplomáját a BME Középülettervezési Tanszékén szerezte, ahol később főállású oktató, majd tanszékvezető egyetemi tanár lett, elméleti munkássága mellett több fontos terve valósult meg az elmúlt években. Ezek egy része műemlékvédelmi rekonstrukció volt, mint amilyen a Móricz Zsigmond körtéri Gomba, vagy a régi Budai Városháza épületének újragondolása. A Gomba esetében egy háború után épült, funkcióját vesztett építmény értékeinek megmentése volt a cél. A városházánál viszont sok száz év egymásra rakódott építészeti rétegeiből kellett megőrizni és megmutatni minél többet – ügyesen kiegészítve a mai kor igényeinek megfelelő terekkel – úgy, hogy a végeredmény harmonikus egészet alkosson. Szintén egy történelmi emlék élhetővé és használhatóvá tételéről szólt a soproni Várkerület revitalizációja is. Másik fontos alkotói területe az emlékművek tervezése. Társalkotója volt az ELTE Trefort-kertjében kialakított „Bevésett nevek” című alkotásnak, majd a reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri installációnak is. Az előbbinél az egyetem homlokzatán a téglák közti fugát cserélték ki egy 280 méter hosszú bronz csíkra az áldozatok neveivel. Az utóbbinál 95 térkövet helyettesítették betonelemekkel, melyeken külföldi prédikátorok és magyar szerzők egy-egy idézete olvasható, s amelyek másolatait később 95 különböző helyen illesztették burkolatba, szerte a Kárpát-medencében. Ezek az alkotások új irányt mutattak a magyar emlékműépítészetben, a Reform 500 pedig elnyerte a Magyar Formatervezési Díjat. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szabo-levente…
Smiló Dávidnak már egyetemistaként is egyedi és markáns véleménye volt az építészetről, amit előbb saját blogján, majd különböző újságok szerzőjeként fogalmazott meg. Építészhallgatóként alapítója és éveken át egyik műsorvezető-szerkesztője volt a Heti beton rádióműsornak, az Építész Szakkollégium tagjaként pedig szervezett konferenciát, beszélgetéssorozatot, alkotóhetet és tábort. Egyből az egyetem elvégzése után, 2016-ban Csóka Attila Róberttel és Molnár Szabolccsal létrehozták a Paradigma Ariadné építészirodát, melynek máig egyik vezetője. A tervezési tevékenység mellett működésük jelentős részét teszi ki a tudásmegosztás és az ebből származó szakmai innováció: kiállításokat szerveznek, valamint tanulmányokat és oktatási anyagokat állítanak össze. Első megvalósult munkáik építészeti installációk és kisebb léptékű munkák voltak, melyek közül a 2017-es frankfurti könyvvásár magyar pavilonjának tervezése és kivitelezése emelkedik ki. A közelmúltban készült el az egyik első nagyléptékű munkájuk, a sándorfalvi bivalyos tanösvény épületei, melyek az Alföld építészeti hagyományait gondolják újra – meglepő módon már a huszadik század második felének örökségéből is merítve. A Paradigma Ariadné munkásságának sokszínűségét jellemzi, hogy szinte ezzel párhuzamosan készítették el Terézváros Településfejlesztési Koncepcióját is. A Dortmundi Műszaki Egyetem felkérésére most épp az európai gangos házak témájában tartanak tervezési kurzust. Egy olyan szerkezet értékeivel és újragondolásával foglalkoznak tehát, amely pont Terézváros egyik legjellegzetesebb épülettípusa. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--smilo-david…
Az Auditorium elmúlt két adásában azt vizsgáltuk, mit tehet egy építész a fenntarthatóbb településekért, és közben a világvárosoktól eljutottunk a legkisebb, elnéptelenedő magyar falvakig. Most megint egy új nézőpontot, sőt egy új szakmát hozunk be a képbe. Tihanyi Dominikával utcákat, tereket, parkokat és úgy általában közterületeket veszünk szemügyre. Ha valaki azt hiszi, hogy a fenntartható tájépítészet pusztán több növényt vagy természetes anyaghasználatot jelent, akkor biztos meg fog lepődni ezen a beszélgetésen. Ugyanis nem feltétlenül az építésen, sokkal inkább a társadalmi változáson van a hangsúly. Tihanyi Dominika tájépítész, egyetemi oktató, az Újirány csoport alapítója és vezető tervezője. A Szent István Egyetem Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Karán végzett. 2000-ben, friss diplomásként, négy társával együtt nyílt lehetőségük a Millenáris Park megtervezésére. Az eredmény egy olyan közpark lett, amilyenhez hasonló azelőtt még nem született Magyarországon. Az azóta sajnos, gyakorlatilag felszámolt tájépítészeti alkotást 2003-ban Europa Nostra díjjal jutalmazták. Erre a feladatra állt össze az Újirány csoport, amely azóta is meghatározó szereplője a hazai tájépítészetnek. Munkáik között számos hagyományos értelemben vett tájépítészeti megbízás szerepel – például a Zsolnay-negyed –, ugyanakkor nagyon sok különutas, teljesen egyedi munkájuk is született. Ilyen volt többek között a minimális anyagi ráfordítással, saját kivitelezésben létrehozott Budapest Plázs, amely a rakpart humanizálásának egyik igen korai példája volt. Tihanyi Dominika 2012-ben szerzett DLA fokozatot a MOME Doktori Iskolájában, jelenleg is oktat, publikál, de nem távolodott el a gyakorlati tervezéstől sem. Most is folyik egy izgalmas kísérletük egy új irodaház parkjában, ahol egy ökológiai szempontból is fenntartható vizes élőhelyet hoznak létre. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--tihanyi-dominika…
Az Auditorium előző adásában a nagyvárosok legfőbb problémájáról esett szó Erő Zoltánnal, amellyel Budapest is küzd. Ez a szétterülés, amelynek során nem csak a termőföld és a természetes élőhelyek csökkenése jelent problémát. A metropoliszoknak már lassan lehetetlen feladat a közlekedés, a közművek és a közszolgáltatások fenntartása egy ilyen kiterjedt területen. De hogyan jelenik meg mindez a másik oldalon – már amennyiben beszélhetünk egyáltalán „másik oldalról”? Mi lesz az elnéptelenedő magyar falvakkal? Meg kell-e és meg lehet-e állítani az elvándorlást? Mihez kezdjenek a kis önkormányzatok az üresen álló, düledező házakkal? Fajcsák Dénes Heves megye főépítészeként nagyon sokat találkozik ezzel a problémával, ugyanakkor – mint gyakorló építész – rendszeresen szembesül vele tervezőként is. Vajon, hogy látja ő a fenntarthatóságot? És milyen volt magánemberként egy üresen álló épületet újrahasznosítani? Ugyanis a Fajcsák-család hétvégi házává alakítottak át egy régi parasztházat Cserépfalun, finom kortárs megoldásokkal, de megtartva annak eredeti értékeit. Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--fajcsak-denes…
Hogy hol tanulmányozhatjuk a legtöbbféle építészeti irányzatot és beépítési módot? Természetesen egy nagyvárosban. Hát a legtöbbféle ökológiai problémát? Természetesen azt is egy nagyvárosban. Nem véletlen, hogy az Auditórium második évadát hazánk legnagyobb városával, Budapesttel kezdjük. Már csak azért is, mert az itt megoldásra váró környezetvédelmi kérdések a legtöbb magyar nagyvárosban felbukkannak. Erő Zoltán, Budapest főépítésze koordinálta 2004-től a négyes metró építészeti kialakítását, emellett irodája, a Palatium Studio dolgozta ki több állomás, így a Kelenföldi pályaudvar, a Bikás park és a Kálvin tér arculatát is. Részt vett Budapest első fejlesztési, majd rehabilitációs koncepciójának elkészítésében, majd ő álmodta újra az azóta mintaként emlegetett Bartók Béla utat és a Kosztolányi Dezső teret is. Miért is olyan nagy gond, ha szétterül egy város? Hogyan kéne orvosolni ezt a problémát? A belső kerületeket kéne vonzóbbá tenni és visszacsalogatni a kiköltözőket, vagy ha már kinn vannak, akkor ott kellene új központokat létrehozni, hogy ne kelljen ingázni? Miért jobb a barnamezős beruházás, mint a zöld? És az örök kérdés: mégis mit kellene kezdenünk a panelekkel? Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast-ero-zoltan…
Folytatódik a Magyar Építőművészek Szövetségének a podcastja: az Auditóriumban idén tavasszal öt adáson keresztül arról beszélgettünk építészekkel, hogy miért is fontos megtartani egy régi épületet, ahelyett, hogy lebontanánk és egy újat építenénk a helyére. Röviden: mit is jelent a fenntartható építészet? A téma, és a műsorvezető: Zubreczki Dávid, ősszel sem változott, csak épp hátra lépünk egyet, hogy messzebbről vizsgálhassuk a kérdést. Már nem csak egyetlen épület, de egy köztér, egy városrész, egy város, sőt akár egy egész megye szintjén nézzük meg, mit is jelent a fenntarthatóság. És persze azt is, mit tehetünk az élhető környezetért ezeken a szinteken. Az elkövetkező adásokban szó lesz arról, mit is kezdjünk a barnamezős övezetekkel, a panellakótelepekkel, vagy épp a rettenetesen túlépített belvárosokkal. Bemutatjuk, miért kell megfékezni a nagyvárosok szétterülését. És persze nem csak a miértre, de a hogyanra is igyekszünk választ találni. Megnézzük mit jelent a fenntarthatóság egy falusi portán, egy gangos bérházban, egy városi parkban vagy épp az egyre élhetetlenebbé váló agglomerációban. Izgalmas beszélgetéseknek nézünk elébe, tartsatok velünk!…
"Minden építés továbbépítés, mindig valamit folytatni kell." Mekkora aranytartalék van a kiürített, üresen álló épületekben? Hogy lehet ezeket újra élővé, befogadhatóvá tenni? Hogyan lehet a nem-helyek láncolatát hellyé értelmezni újra? Hogy lehet a romkocsmát áttenni jazzbe? Egy hajdani ipartelepből a világ egyik legismertebb építészirodája reprezentatív rendezényközpontot csinál. Egy hatvanas években épült kőbányai szerelőcsarnokot a DILLER SCOFIDIO and RENFRO tervei szerint építenek újjá. Az Északi Járműjavító úgynevezett Diesel-csarnokában kap helyet ugyanis Közlekedési Múzeum. A tervezőcsapat magyar partnere Golda János építész, akinek nem csak számos eredeti épülete van, de rengeteg eredeti gondolata is az építészetről. A világ egyik legrégebbi Közlekedési Múzeuma a pesti. Az Északi Járműjavító jelenleg az egyik legizgalmasabb terület Budapesten: ez volt a főváros legtöbb munkást foglalkoztató üzeme, szinte egy önálló város, saját kultúrotthonnal, templommal, vasutaskolóniával. Olyan fejlesztési lehetőséget rejt magában, mint a Millenáris az ezredfordulón, és jó látni, hogy nem jut mondjuk a Közvágóhíd szomorú sorsára. Vagyis a lerombolás helyett az ipari értékek megőrzése történik, miközben egy 21. századi igényeket kiszolgáló múzeum is épül Budapesten. Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/golda-janos-es-a-kozlekedesi-muzeum…
Velkommen til Player FM!
Player FM is scanning the web for high-quality podcasts for you to enjoy right now. It's the best podcast app and works on Android, iPhone, and the web. Signup to sync subscriptions across devices.
Slut dig til verdens bedste podcast-app for at styre dine yndlings shows online og afspille dem offline på vores Android og iOS apps. Det er gratis og nemt!